Kezdőoldal Kistérségek Szekszárd, Tolna és környéke Fekete Gólya Ház – Múzeum, élmény, játék

Fekete Gólya Ház – Múzeum, élmény, játék

Fekete Gólya Ház – Múzeum, élmény, játék

 

A Fekete Gólya Házat a Bátáért Egyesület az egykori bátai református iskola műemlék épületében hozta létre, önkéntes munkával, adományokból és pályázati forrásokból. Fenntartását is önkormányzati segítség nélkül, civil forrásokból, önkéntes munkával tartja fenn.

A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.

A hazánkban fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra) a világ száz országában fordul elő, számukat 18-25 ezerre becsülik, előfordulásuk kétharmadán a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Nehezen megfigyelhető madár; a fehér gólyával ellentétben, amely keresi az ember közelségét, rejtett életmódú, a háborítatlan helyek – sűrű erdők, magas sziklák - lakója. Csaknem négyezer kilométert repül minden tavasszal és ősszel. Európában, Ázsiában és Dél-Afrikában márciustól októberig fészkel, telelő területei Afrikában, Indiában és Európa déli részén találhatóak.

Magyarországon a Gemenci erdő ad otthont a legsűrűbben lakott fekete gólya populációnak, ahol mintegy 35 pár a stabil fészkelő állomány. A Gemenc déli peremén fekvő Báta környezetében ma is hét feketególya-fészek található, amelyek közül öt rendszeresen lakott. Az irodalom is megemlékezik a rejtélyes madárról: Bátán játszódik Mészöly Miklós Fekete gólya című ifjúsági regénye.

A múzeum 150 m2 területen: a tornácon és három kiállító teremben hang-, film- és látványelemekkel kísérve ismerteti meg a fekete gólya életmódját, fészkelő és táplálkozó helyeit a látogatókkal, akiket az információs táblákon jelképesen Margit, a Mohácsi-szigeten 2005-ben meggyűrűzött fekete gólya kísér végig. A tárlat számos játékos elemet tartogat a gyerekek számára, akik magukra ölthetik a fekete gólya vagy a gázló madár táplálékául szolgáló béka jelmezét, de kipróbálhatják azt is, hogy hogyan forgatja meg fészkében tojásait a gólya.

A kiállítási anyag érdekessége a fekete gólya vándorlásáról, telelő helyeiről szóló Afrika-szoba; itt a Néprajzi Múzeumnak köszönhetően megismerhetik az érdeklődők az etióp ngigole törzset, amelynek tagjai istenként tisztelik a fekete gólyát, a felhők madarát.

A kiállítás négy részből áll. A tornácon mutatjuk be vázlatosan az épület és a református közösség történetét, az épület felújítását és a kiállítás létrehozására irányuló törekvéseinket, a műhelymunkákat, melyeken széles szakmai részvétellel dolgoztuk ki a múzeum koncepcióját. Itt kapnak helyet támogatók, pályázati források és a stáblista is.

Az előtérben múzeumi bolt, információk várják a belépőket. Megvásárolhatók a kiállításhoz kapcsolódó kiadványok, ajándéktárgyak (képeslap, könyvjelző, matrica, hűtőmágnes, bögre, kerámiák stb.) Innen indul a kiállítás, megközelíthető a mosdó (pelenkázó) és a múzeumpedagógiai foglalkoztató.

A kiállítás két szinten vezeti a látogatót: Az alsó részen Margit gólya meséli el a gyerekeknek a legfontosabb tudnivalókat, a felső szinten a felnőttek kapnak érdekes információkat.

Az infóteremben tablókon és vitrineken keresztül megismerkedünk a madarak tulajdonságaival, a fekete-fehér gólya különbségével, a gólyaétteremben megtudhatjuk, mivel táplálkoznak a fekete gólyák. Találkozhatunk megdöbbentő adatokkal, érdekes kérdésekkel, feladatokkal, játékokkal és interaktív elemekkel. Számítógépen követhetjük a madarak vándorlását és utazását.

A Gemenci erdőbe lépve két dioráma fogad bennünket: egy vizes élőhely és a fészkelő hely, számos madárral, állattal, hüllővel, rovarral, fákkal, növényekkel. Megismerjük az erdő kialakulásának történetét, a fekete gólyát veszélyeztető tényezőket és védelmére tett intézkedéseket. Memória játékkal, mágneses táblával, filmvetítéssel, madárhangokkal tesszük színessé ezt a termet.

A fekete gólya életének másik fontos helyszínét, etiópiai telelőhelyét a harmadik teremben mutatjuk be. Itt beszélünk a madarakhoz kapcsolódó mítoszokról és a bátai fekete gólyáról, amit Mészöly Miklós örökített meg ifjúsági regényében. Lehetőség van szerepjátékra jelmezekkel, kéz- és fejbábokkal, ezekben való fényképezkedésre.

A kiállítás feldolgozásához munkalapok és számos múzeumpedagógiai foglalkozás kidolgozása történt meg. A múzeumpedagógiai foglalkozásokra egy 40 m2 nagyságú, célszerűen berendezett helyiség, nyáron pedig még egy 200 m2 nagyságú udvar áll rendelkezésünkre.

A kiállításban szereplő tárgyak többféle kategóriába sorolhatók: a fokozottan védett és védett állatok állami tulajdonban vannak (Duna-Dráva Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bocsátotta rendelkezésünkre), de a preparálás a mi költségünkre történt. A nem védett állatok, rovarok, az installációs elemek és növények a Bátáért Egyesület tulajdonát képezik.

 

Viliminé dr. Kápolnás Mária elnök, Bátáért Egyesület