Kezdőoldal Diákok próba

próba

v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}

EGYED ANTAL

(1779-1862)

a Tolna Megyei Honismereti Egyesület névadója

 

A költő, műfordító és helytörténész katolikus pap korának művelt, felvilágosult elméje volt. Is-koláinak javát szülővárosában, Székesfehérváron végezte. Pécsen hallgatott bölcseletet, papi hiva-tását is ott kezdte. Virág Benedek korán felfigyelt a minden alkalomkor versírásra kész tanítvá-nyára.

Több szolgálati hely után, 1813-ban Bonyhádra került. Az ott eltöltött tíz év jelentős hatással volt későbbi munkásságára. A Perczel családnál házi tanítóskodó Vörösmarty Mihály idős barát-jaként, először ő egyengette a fiatal költő útját., majd később Vörösmarty viszonozta ezt, pap barátja helytörténeti írásainak közre adásával. Egyed megtanult franciául, olaszul és németül. Fordí-totta Horatius ódáit, Ovidius keserveit. Jelentős értékű helytörténeti cikkei és a megyéről készült topográfiai leírásai részben a Tudományos Gyűjteményben maradtak fenn. Amikor elköltözött Bonyhádról, Vörösmarty így köszönt el tőle:

„Él, s mint a lefolyó Duna szüntelen élve hazádnak,

Érdemmel hosszítsd a rövid életüdőt...

Oktass és magyarul terjesszd az Isten igéjét.”

1829-ben vissza került ifjú kori szolgálatának helyére Dunaföldvárra, hol haláláig volt apát-plébános. Irányításával már az elemi iskolában is tanítottak Földváron latint és nagy gondot fordí-tottak a magyar nyelv oktatására is.

1828/1829-ben egy kérdőívet állított össze, melyre – feltehetően Csapó Dániel első alispán közreműködésével – minden település válaszát kérte. A 22 kérdés ”tudós hazánkfia által kiadandó statisztika” céljára készült. A válaszokból 8 mezőváros és 54 község jelentése maradt fenn, helytör-ténészek kedvelt kincsestáraként. Az egy-egy járás leírásának közlése utáni kiadásra tervezett nagy megyei összefoglalója azonban soha sem készült el. Munkásságát nem csak egy rablótámadás áldo-zataként bekövetkezett hirtelen halála, hanem több település hiányzó – valószínűleg el sem készült, vagy elkallódott – jelentése akadályozhatta. A megyei levéltárban őrzött írások felbecsülhetetlen értékét a korát messze megelőző kérdések és a többségében színes, számos adatot és szép leírást együtt tartalmazó válaszok adják.

Egyed a demográfiai és a tulajdonviszonyokat firtató kérdések mellett pl. azt is tudakolta, hogy az adott település lakói mire emlékeznek lakóhelyük történetéből, milyen régi omladékok vannak a határban, mi a lakosok kedvenc eledele, milyen a viseletük, melyek a szokásaik, használ-nak-e orvosságot, „Miből áll a lakosok kedves mulatsága, miből korosoké és miből a fiatalságé?” Értékes adatok és válaszok gyűltek össze arra a kérdésre, hogy az emberek mely szerencsés és szerencsétlen történetekről tudnak. „Milyen indulatúak? Szelídek, vagy szilajok, békességesek, vagy pert szeretők, engedékenyek, vagy makatsosok?”

A tudós pap legtermékenyebb időszaka az 1830-40-es évek voltak, 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották.

A nevéhez fűződő dokumentum gyűjtemény a feudális rendszer hanyatlásának és a nemzeti tudat ébredésének időszakáról szóló tanulságos híradás. Haladó szándéka híven tükrözi korának tö-rekvéseit. Ugyanakkor az összegyűjtött anyag sorsa sem egyetlen példa arra, hogy egy nagy neki-buzdulás miként veszített az erejéből. Egyed Antal érdeme a kezdeményezés, a megismerés és a változtatás szándék. Munkásságával a Tolna megyére vonatkozó helytörténeti ismereteinket gazdagította, tudásával hozzájárult a reformkori Magyarország kérdéseinek megválaszolásához. K. J.

Irodalom:

Egyed Antal: Bonyhád Mezővárosának rövid leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1823.

Egyed Antal: Nemes Tolna vármegyének topografhiai leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1828. VI.

Egyed Antal: Dunaföldvár leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1832.

Cserna Anna – Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről 1829.

Tolna Megyei Levéltár Szekszárd, 1986.

Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

EGYED ANTAL

(1779-1862)

a Tolna Megyei Honismereti Egyesület névadója

 

A költő, műfordító és helytörténész katolikus pap korának művelt, felvilágosult elméje volt. Is-koláinak javát szülővárosában, Székesfehérváron végezte. Pécsen hallgatott bölcseletet, papi hiva-tását is ott kezdte. Virág Benedek korán felfigyelt a minden alkalomkor versírásra kész tanítvá-nyára.

Több szolgálati hely után, 1813-ban Bonyhádra került. Az ott eltöltött tíz év jelentős hatással volt későbbi munkásságára. A Perczel családnál házi tanítóskodó Vörösmarty Mihály idős barát-jaként, először ő egyengette a fiatal költő útját., majd később Vörösmarty viszonozta ezt, pap barátja helytörténeti írásainak közre adásával. Egyed megtanult franciául, olaszul és németül. Fordí-totta Horatius ódáit, Ovidius keserveit. Jelentős értékű helytörténeti cikkei és a megyéről készült topográfiai leírásai részben a Tudományos Gyűjteményben maradtak fenn. Amikor elköltözött Bonyhádról, Vörösmarty így köszönt el tőle:

„Él, s mint a lefolyó Duna szüntelen élve hazádnak,

Érdemmel hosszítsd a rövid életüdőt...

Oktass és magyarul terjesszd az Isten igéjét.”

1829-ben vissza került ifjú kori szolgálatának helyére Dunaföldvárra, hol haláláig volt apát-plébános. Irányításával már az elemi iskolában is tanítottak Földváron latint és nagy gondot fordí-tottak a magyar nyelv oktatására is.

1828/1829-ben egy kérdőívet állított össze, melyre – feltehetően Csapó Dániel első alispán közreműködésével – minden település válaszát kérte. A 22 kérdés ”tudós hazánkfia által kiadandó statisztika” céljára készült. A válaszokból 8 mezőváros és 54 község jelentése maradt fenn, helytör-ténészek kedvelt kincsestáraként. Az egy-egy járás leírásának közlése utáni kiadásra tervezett nagy megyei összefoglalója azonban soha sem készült el. Munkásságát nem csak egy rablótámadás áldo-zataként bekövetkezett hirtelen halála, hanem több település hiányzó – valószínűleg el sem készült, vagy elkallódott – jelentése akadályozhatta. A megyei levéltárban őrzött írások felbecsülhetetlen értékét a korát messze megelőző kérdések és a többségében színes, számos adatot és szép leírást együtt tartalmazó válaszok adják.

Egyed a demográfiai és a tulajdonviszonyokat firtató kérdések mellett pl. azt is tudakolta, hogy az adott település lakói mire emlékeznek lakóhelyük történetéből, milyen régi omladékok vannak a határban, mi a lakosok kedvenc eledele, milyen a viseletük, melyek a szokásaik, használ-nak-e orvosságot, „Miből áll a lakosok kedves mulatsága, miből korosoké és miből a fiatalságé?” Értékes adatok és válaszok gyűltek össze arra a kérdésre, hogy az emberek mely szerencsés és szerencsétlen történetekről tudnak. „Milyen indulatúak? Szelídek, vagy szilajok, békességesek, vagy pert szeretők, engedékenyek, vagy makatsosok?”

A tudós pap legtermékenyebb időszaka az 1830-40-es évek voltak, 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották.

A nevéhez fűződő dokumentum gyűjtemény a feudális rendszer hanyatlásának és a nemzeti tudat ébredésének időszakáról szóló tanulságos híradás. Haladó szándéka híven tükrözi korának tö-rekvéseit. Ugyanakkor az összegyűjtött anyag sorsa sem egyetlen példa arra, hogy egy nagy neki-buzdulás miként veszített az erejéből. Egyed Antal érdeme a kezdeményezés, a megismerés és a változtatás szándék. Munkásságával a Tolna megyére vonatkozó helytörténeti ismereteinket gazdagította, tudásával hozzájárult a reformkori Magyarország kérdéseinek megválaszolásához. K. J.

Irodalom:

Egyed Antal: Bonyhád Mezővárosának rövid leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1823.

Egyed Antal: Nemes Tolna vármegyének topografhiai leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1828. VI.

Egyed Antal: Dunaföldvár leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1832.

Cserna Anna – Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről 1829.

Tolna Megyei Levéltár Szekszárd, 1986.