Kezdőoldal Alapszabályzat

A TOLNA MEGYEI EGYED ANTAL HONISMERETI EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYZATA

 

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan

(a módosítások az okiratban dőlt betűvel szerepelnek)

1. §.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1) Az Egyesület neve: Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület. Rövid neve: TMEAHE

Székhelye: Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület Irodahelyisége. 7100 Szekszárd, Perczel Mór u. 1-3.

Az egyesület címe: 7100 Szekszárd, Perczel Mór u. 1-3.

Az egyesület levelezési címe: 7100 Szekszárd, Kölcsey ltp. 20. III. 2.

(2) Az egyesület bélyegzője: Tolna vármegye 1699-es címere „Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület” – körirattal. Az egyesület alapítási éve 1992.

(3) Az egyesület önálló jogi személy, amely a 2011. évi CLXXV. tv. 34. § 1. bek. b. pont és a 2013. évi V. tv. (A Polgári Törvénykönyvről) alapján közhasznú tevékenységet folytató szervezet, amely tevékenységét az alapszabályban foglaltak szerint végzi.

Működési terület: Tolna megye

2. §.  AZ  EGYESÜLET  CÉLJA  ÉS ALAPVETŐ  FELADATAI

(1) Az egyesület célja önként, egyénileg vagy csoportosan szolgálni a lakóhely és a munkahely, a szülőföld történelmének, kultúrájának megismerését és tiszteletét. Az egyesület vállalja a nemzeti tudat és a hagyományok ápolását, a kulturális, természeti és települési értékek megőrzését és gazdagítását, ezen belül az etnikai csoportok és nemzeti kisebbségek sajátos értékeinek fennmaradását.

 

(2) DÁ SJ-OR VINYIT UNÁ, SI SJÉ FEL LUKRU ÁRÉ

D-áje-sz-or ápukát uná aminyistye, kit o szîngur, o mulcînsj szã kunaszkã loku, hungyé ságyé, sî hungyé lukrã, áré dã gînd szá styijé sjé fel kuszt avut lokusztá, pînã zuá dã ásztãz, sî sj-azsunsz, sjé-fel mîndrácã áré, pã sjé toc mãréc  ãsz.

Aminyistye-sz gátá szã pãzászkã, szã je számá pã kutotu sj-or ázsunsz, sî dákã patyé máj sz ádunyé unã sjigogyi, sjé gãzdãsjije sî mîndrácá dã. Într-ásztá prisjepé nu numá gãzdãsjije lu ungruj, dá sî á lor, káré nu-sz ungurj, nisj nu ro mulcînsj ãsz, dã tot în Unguremé ságyé, sáisj or nãszkut. (Cigány)

 

(3) ZIELSTELLUNG UND GRUNDLEGENDE AUFGABEN DES VEREINES

Ziel des Vereines ist der freilwillige, individuelle oder kollektive Dienst, um die Geschichte der Wohn- und Arbeitsstelle, sowie des Heimatlandes besser kennenzulernen und zu achten. Der Verband setzt sich zum Ziel das Nationalbewußtsein und die Traditionen, sowie die Werte von der Kultur, Natur und den Siedlungen zu pflegen und zu bereichern. Darunter ist ein wichtiger Gesichtspunkt, die Bewahrung der eigenen Werte von ethnischen Gruppen und nationalen Minderheiten. (Német)

 

(4) CILJ I OSNOVNI ZADACI UDRUŽENJA

Cilj udruženja je dobrovoljno, individualno ili kolektivno doprineti upoznavanju i poš- tovanju prošlosti i kulture mesta življenja i otadžbine. Udruženje prima na sebe negovanje nacionalne svesti i tradicija, očuvanje i obogačivanje kulturnih, prirodnih i lokalnih vrednosti kao i vrednosti etničkih grupa i nacionalnih manjina. (Szerb)

 

(5) CIELE A ZÁKLADNÉ ÚLOHY SPOLKU

Ciel’om Spolku je dobrovol’ne individuálne alebo kolektívne sa venovat’ spoznaniua váženim si historie kltúry bydliska a rodnej osady pracoviska. Spolok si považuje za úlahu pestovanie národného povedomia a tradicií, zachovanie hodnôt kultúry, prírody a bydliska, a zároveň v rámci tohto zachovanie špecifických hodnôt etnických skupin a národných menšin. (Szlovák)

 

(6) Ennek érdekében az egyesület feladatai:

Az egyesület tevékenysége során többségében olyan közhasznú – a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló – feladatot lát el, amelyről törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek vagy önkormányzatnak kell gondoskodnia.

a.)  a Tolna megyei honismereti mozgalom támogatása;

b.)  az egyéni kutatók, szakkörök, honismereti körök és hasonló célú egyesületek munkájának és együttműködésének segítése;

c.)   a honismereti, helytörténeti kutatások, programok szakmai és anyagi támogatása; a honismereti, helytörténeti kiadványok támogatása;

d.)  az országos és megyei pályázatok népszerűsítése és segítése, saját megyei pályázatok kiírása;

e.)  a honismereti tevékenység regionális és országos programjainak népszerűsítése;

f.)    megyei szakmai fórumok, táborok és tapasztalatcserék segítése és szervezése;

g.)  együttműködés a Honismereti Szövetséggel;

h.)  a honismereti munkához szükséges anyagi források felkutatása.

 

(7) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (Ectv. 34.§ 1. bek. d. pont alapján.) (Országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem ajánl.)

 

(8) Az egyesület közhasznú tevékenységként: ismeretterjesztő tevékenységet, kulturális tevékenységet, kulturális örökség megóvását, tudományos tevékenység, kutatást, magyarországi nemzetiségi kultúra támogatását végez.

 

Ismeretterjesztés:

Az egyesület az ismeretterjesztést, adatszolgáltatást, mint közhasznú tevékenységet a felnőttoktatáshoz és egyéb foglalkozáshoz, mint közfeladathoz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. tv. 4. § 1. pont, n) alpontjához és az 5. pontjához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódóan végzi.

 

Kulturális tevékenység:

A helyi önkormányzatok kötelesek ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a közösség kulturális hagyományainak, értékeinek megóvását, ápolását szolgálják. Ezzel összefüggésben feladata a művészeti kezdeményezések, az önszerveződés támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, valamint a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése.  Az egyesület a fenti tevékenységeit közvetlenül vagy közvetve az 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) pontjában írt közfeladathoz kapcsolódóan végzi.

 

Kulturális örökség megóvása:

Az egyesület a honismereti gyűjtőmunka, mint közhasznú tevékenységet a kulturális örökség helyi védelme közfeladathoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 7. pontjához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódóan végzi.

Az egyesület a honvédelmi sírok ápolása, mint közhasznú tevékenységet a nemzeti emlékhelyek védelme közfeladathoz a 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 61/B. § (3) bekezdéséhez, valamint a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 13. § (1) bek. 2. pontjához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódóan végzi.

Az egyesület emléktábla állítás és gondozást, mint közhasznú tevékenységet az épített környezet alakítása és védelme közfeladathoz az 1997. évi LXXVIII. évi törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 57.§ (2) bekezdéséhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódóan végzi.

 

Tudományos tevékenység, kutatás:

Az egyesület a tudományos kutatást, mint közhasznú tevékenységet, a maradandó értékű magánokiratok védelme közfeladathoz az 1995. évi LXVI. tv.  a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló tv. 3. § (1) és a 33. § (1) és az (1) bekezdés a) pontjához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódóan végzi.

 

Magyarországi nemzetiségi kultúra támogatása:

A nemzetiségi kultúra támogatása, hagyományainak megőrzése, kapcsolatok külhoni magyarokkal: a nemzetiségi érdekképviselet esélyegyenlőség a kulturális autonómia megerősítésére irányuló önszerveződés támogatása a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése a helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladata. Az Egyesület a fenti közhasznú tevékenységeket a  2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) bek. 19. és a, 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § f) pontjaiban írt közfeladathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódóan végzi.

(9) Az egyesület közhasznú tevékenységéből fakadó szolgáltatásait tagjai mellett bárki igénybe veheti. A szolgáltatás igénybevételének módjáról és a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos iratokba való betekintés rendjéről az elnökség a tudnivalókat az egyesület www.tolnahonism.hu honlapján és székhelyén kifüggesztve közzé teszi. Az egyesület működéséről készült iratokba, az éves beszámolóba és közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintés iránti kérelmet az elnökhöz kell írásban benyújtani, aki előzetes időpont egyeztetés után az egyesület székhelyén biztosítja az iratbetekintést.

 

(10) Az egyesület közhasznú szolgáltatásait, azok igénybevételének módját, közgyűlési, elnökségi határozatai és egyéb működésére vonatkozó tájékoztatóit az egyesület székhelyén kifüggeszti, valamint az egyesület honlapján folyamatosan elérhetővé teszi. Az egyesület az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet az egyesület honlapján közzéteszi, illetve jogszabályban előírt módon letétbe helyezi.

(11) Az egyesület feladatai eredményes megvalósítása érdekében kiadványt jelentethet meg, illetve ezek megjelenését támogathatja, és azokat értesítheti.

 

(12) Az egyesület által alapított Egyed Antal-díjjal az egyesület a közösségek és személyek által végzett kiemelkedő honismereti munkát ismer el. Évente egy-egy díj adományozható.

 

3. §.  AZ  EGYESÜLETI  TAGSÁG  FORMÁI

 

(1) Az egyesületi tag lehet alapító, rendes, pártoló és tiszteletbeli tag.

(2)  Az egyesület alakuló közgyűlésén belépési szándékukat kifejezők alapító tagok. A később belépők rendes vagy pártoló tagokká válnak.

(3)  Az egyesületnek rendes tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki/amely az egyesület céljaival egyetért, alapszabályát elfogadja, és azt tevékenységével támogatja.

(4)  Az egyesület pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki/amely vállalja az egyesület célkitűzéseinek szakmai, erkölcsi, illetve anyagi támogatását.

(5)  Az egyesületnek lehetnek tiszteletbeli tagjai is, akik különleges és kiemelkedő tevékenységükkel, elsősorban erkölcsileg támogatják az egyesületet. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet külföldi természetes és jogi személy is.

 

4. §.  AZ  EGYESÜLETI  TAGSÁG  KELETKEZÉSE  ÉS  MEGSZŰNÉSE

 

(1) Az egyesületbe való belépés önkéntes. Az alapító tagság az alakuló közgyűlésen való részvétellel és a belépési nyilatkozat kitöltésével keletkezik; a rendes és a pártoló tagság az elnökség által történő felvétellel, az egyesület közgyűlésének hozzájárulásával; a tiszteletbeli tagság a közgyűlésen, vagy a közgyűlések közötti időszakban az elnökség által történő választás útján keletkezik. A tagságról az egyesület nyilvántartást vezet.

 

(2) Az egyesületi tagság megszűnik

a.)  Kilépéssel, melyet az egyesület elnökének kell írásban bejelenteni.

b.) Kizárással: A tagnak jogszabályt, az egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása miatt a közgyűlés, - bármely egyesület tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére -  kizárta. Amennyiben az egyesület tagjai közül bárki az egyesület elnökének bejelenti, hogy az egyesület tagjai közül valaki a fent felsorolt kifogásolható magatartást megvalósította, az elnök köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül írásban nyilatkoztatni a tagot a bejelentésben írtakkal kapcsolatban. A tag az elnök által kézbesített felhívásra 8 napon belül írásban köteles nyilatkozni. A kifogásolható magatartást tanúsító tag nyilatkozatát követően az elnökség további 8 napon belül határoz arról, hogy elfogadja-e a kifogásolható magatartást tanúsító tag védekezését, vagy az esetleges kizárással kapcsolatban közgyűlést kíván összehívni. Abban az esetben, ha az elnökség úgy határoz, hogy a tag kizárásának lehet helye, úgy a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok szerint a tag kizárására vonatkozó napirendi pontként való megjelöléssel a közgyűlést összehívja. A fegyelmi közgyűlésen az elnök által kijelölt elnökségi tag ismerteti a kizárással kapcsolatban keletkezett iratokat, illetve a kizárásra okot adó körülményekkel kapcsolatban meghallgatja a kifogásolható magatartást tanúsító tagot. Szükség esetén a kifogásolható magatartással kapcsolatban tanúkat hallgat meg, illetve iratokat vizsgál meg. Ezt követően a közgyűlés szavazással dönt a tag kizárásával kapcsolatban. A kizárásról szóló határozatot a kizárt tagnak írásban kézbesíteni kell, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a közgyűlés határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, illetve tájékoztatnia kell a Ptk. 3:35.§-ában foglalt, határozat bírósági felülvizsgálata, lelhetőségéről.

c.) A tagdíj meg nem fizetése miatt. A tagdíj meg nem fizetése miatt az egyesület elnöke köteles írásban határidő tűzésével a tagot ajánlott, tértivevényes postai levélben felhívni a tagdíj utólagos megfizetésére, annak elmulasztásának jogkövetkezményeire történő felhívással. Abban az esetben, ha a tag a felhívásban közölt határidőre /a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül/ a tagdíjfizetési kötelezettségének a továbbiakban sem tesz eleget, úgy a fentiek szerint újabb írásbeli felszólítás eredménytelen elteltét követően a jelen alapszabályban a tag kizárására vonatkozó eljárási rend megtartásával a tag az egyesületből kizárható.

d.) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

(3) A tagsági viszony a közgyűlés vagy az elnökség hozzájárulásával időlegesen egy évig szüneteltethető

 

5. §.  AZ  EGYESÜLET  TAGJAINAK  JOGAI  ÉS  KÖTELESSÉGEI

(1) Az egyesület rendes tagjának jogai:

a.) Részt vesz az egyesület közgyűlésein, az egyesület alapszabályának, célkitűzéseinek, feladatainak megfogalmazásában, kialakításában és megvalósításában, valamint a közgyűlési határozatok meghozatalában.

b.) Választhat és választható az egyesület tisztségeire.

c.) Részt vehet az egyesület tevékenységében, az egyesület rendezvényein,  igénybe vehet az egyesületi tagokat megillető esetleges kedvezményeket.

e.) Igényelheti az egyesület szolgáltatásait, az egyesület megfelelő határozata alapján részesedhet a különféle pénzügyi támogatásokból, alapítványokból és más forrásokból származó bevételekből.

f.) Észrevételt és javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben és kifogást emelhet az egyesület bármely, számára sérelmes, vagy törvénysértő határozata, megnyilvánulása ellen.

g.) Igényelheti az egyesület érdekérvényesítő és érdekvédelmi tevékenységét.

h.) Hivatalos nyomtatványokon és levelezés során feltüntetheti az egyesülethez való tartozásának tényét, az egyesületben viselt tisztségét.

 

(2) Az egyesület rendes tagjainak kötelezettségei:

a.) Az alapszabály tiszteletben tartása.

b.) Részvétel az egyesület célkitűzéseinek és feladatainak megvalósításában.

c.) Az egyesület érdekeinek képviselete és védelme.

d.) Együttműködés az egyesület más tagjaival.

e.) A tagsági díj rendszeres befizetése és az egyesület vagyonának védelme.

 

(3)  Az egyesület pártoló tagjainak jogai:

a.) Részt vehet az egyesület közgyűlésein, ahol tanácskozási jog illeti meg.

b.) Részt vehet az egyesület szerveinek tevékenységében és az egyesület rendezvényein. Pártoló tag tisztségviselő nem lehet.

 

(4) Az egyesület pártoló tagjainak kötelezettségei:

a.) Az egyesület alapszabályának tiszteletben tartása.

b.) Az egyesület célkitűzéseinek szakmai, erkölcsi és anyagi támogatása.

 

(5) A tiszteletbeli tag jogai megegyeznek a pártoló tag jogaival.

 

(6) A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

a.) Az egyesület alapszabályának tiszteletben tartása.

b.) Az egyesület céljainak erkölcsi támogatása.

 

6. §.  AZ  EGYESÜLET  SZERVEI

 

(1) Az egyesület szervei a Közgyűlés, az Elnökség és a Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottság.

 

(2) A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve, amely a tagok összessége. A közgyűlés ülései nyilvánosak. Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként kell tartani, arra minden tagot az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével a tagok saját e-mail címére, annak hiányában postacímére küldött meghívóval, valamint az egyesület honlapján közzétéve, legalább 10 nappal korábban meg kell hívni. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák.

 

(3)  Közgyűlést kell összehívni, ha a tagok 10%-a, vagy az elnökség az ok és a cél megjelölésével ezt kívánja, továbbá ha erre a bíróság döntést hoz. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az egyesület céljának elérése veszélybe került.

a.) A közgyűlést az elnökség készíti elő és hívja össze. A tisztségviselőinek megválasztása a jelenlevők egyszerű szótöbbségével, tisztségenként egyenkénti, nyílt szavazással történik a levezető elnök javaslattétele után.

b.) A jegyzőkönyvvezető, a hitelesítők, a szavazatszámlálók, a jelölőbizottság megválasztása az adott közgyűlésre vonatkozik – megbízatásuk annak befejeztével megszűnik.

c.) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők (ha lehetséges, személye meghatározása mellett) számarányát,  a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők aláírását. A közgyűlés a szervezet székhelyén kívül is megtartható.

A jegyzőkönyvnek, illetve határozatnak tartalmaznia kell továbbá, hogy az érintettek a határozat ellen milyen jogorvoslati lehetőséggel élhetnek, és ki kell arra is térni, hogy a határozatot az érintettekkel  ajánlott levél megküldésével kell kézbesíteni.

A közgyűlésen hozott döntésekről az elnök írásban köteles tájékoztatni azokat a személyeket, illetve hatóságokat, valamint egyéb szervezeteket, amelyekkel kapcsolatban a közgyűlés határozatát hozta. A tájékoztatást a határozathozatalt követő 15 napon belül kell az érintettekkel közölni.

A közgyűlés megtartásáról, annak napirendjéről és a meghozott határozatokról a közgyűlést követő 15 napon belül az elnök köteles az Egyesület honlapján, illetve hirdetőtábláján közleményt közzétenni.

d.) A közgyűlésen a tagok szavazati jogukat személyesen gyakorolják.

 

(4) A közgyűlés határozatképes, ha az alapító és a rendes tagok fele plusz egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés 15 napon belüli ismételt összehívása esetén az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Az így megismételt közgyűlés csak akkor határozatképes, ha erre a tagságot a meghívóban előre figyelmeztették.

 

(5) A közgyűlés a határozatait általában egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve ahol jogszabály ennél magasabb szavazati arányt ír elő.

 

(6) A jelenlévő  szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

-az egyesület alapszabályának elfogadásához, módosításához,

-az éves költségvetés elfogadásához,

-az éves tagdíj megállapításához,

-az egyesületi tag kizárásához,

-az egyesület működésének felfüggesztéséhez,

-vagyonának hovafordítása kérdésében

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(7) A közgyűlés többségi szavazattal, titkos szavazással, 4 évi időtartamra megválasztja az elnökség tagjait, az elnököt, a  titkárt és 5 tagot, valamint a 3 tagú Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottságot. A jelölést a közgyűlés által megerősített jelölő bizottság végzi. Az elnökség, a számvizsgáló és ellenőrző bizottság, valamint a jelölő bizottság tagjai között személyi összeférhetetlenség nem lehet.

 

(8 ) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a.) az alapszabály módosítása;

b.) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c.) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d.) az éves költségvetés elfogadása;

e.) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása. Az éves beszámoló, a közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlésre vonatkozó általános szabályok szerint történik minden év április 30-ig.

f.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i.) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k.) a végelszámoló kijelölése és

l.) a tag kizárása (lsd.4.§.).

(9) Az egyesület irányító szerve az 7 tagú elnökség, melyet tagjai sorából a közgyűlés választ 4 évi időtartamra. Feladata a szervezet tevékenységének folyamatos irányítása a közgyűlések közötti időszakban. A közgyűlés az elnökség tagjai sorából 4 évre elnököt és titkárt választ.

 

(10) Az elnökség szükség szerint, de legalább félévenként tart gyűlést. Az elnökség ülései nyilvánosak.

Határozatképes, ha az elnökség tagjainak fele plusz egy fő jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve ahol jogszabály ennél magasabb szavazati arányt ír elő. Az elnökség üléseit az elnök távollétében a titkár irányítja. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze, és köteles közölni a megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat olyan részletességgel, hogy a döntésre jogosultak a kérdésben az álláspontjukat ki tudják alakítani.

 

Az elnökség feladatkörébe tartozik

a.) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b.) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c.) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d.) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e.) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f.) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g.) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h.) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i.) a tagság nyilvántartása;

j.) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k.) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése.

l.) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m.) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

 

(11) Az elnökség saját éves ülésterv és ügyrend szerint tartja összejöveteleit.

(12) Az egyesület vezető szervei döntésének tartalmáról, időpontjáról és hatályáról, illetve a döntést támogatók és ellenzők (ha lehetséges személye meghatározása mellett) számarányáról nyilvántartást kell vezetni.

(13) Az egyesület vezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíteni kell írásban postai vagy elektronikus úton. A vezető szervek határozatait, illetve döntéseit az egyesület elnöke köteles a döntést követő 15 napon belül az Egyesület honlapján, illetve hirdetőtábláján közleményt közzétenni.

 

7. §.  AZ  EGYESÜLET  TISZTSÉGVISELŐI

 

(1) Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az egyesület képviseletére az elnök és a titkár jogosult, az elnökség többi tagja az egyesület képviseletére nem jogosult.

 

(2) Az elnök hatásköre és feladatai:

a.)  Képviseli az egyesületet országos fórumokon és tárgyalásokon. A közgyűléstől és elnökségtől kapott felhatalmazása szerint e jogkörét esetenként átruházhatja az egyesület más tisztségviselőjére vagy tagjára.

b.)  Irányítja az egyesület tevékenységét, gondoskodik a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról.

c.)   Az egyesület közgyűlésének és elnökségének határozatai alapján megállapodásokat és szerződéseket köt.

d.)  Aláírja az egyesület egész tevékenységét érintő ügyiratokat és távolléte esetére az aláírásra feljogosíthat más személyt.

e.)  Az alapszabálynak megfelelően összehívja és vezeti az egyesület közgyűlését és elnökségi üléseit.

 

(3) A titkár képviseli az egyesületet, a közgyűlés és az elnökség által elfogadott határozatok alapján koordinálja az egyesület munkáját. Biztosítja az egyesület működésének folyamatosságát.

 

(4) Az egyesület a tagjai sorából 4 évre megválasztja a Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottság elnökét és két tagját.

 

A számvizsgáló és ellenőrző bizottság tagjai a bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A számvizsgáló és ellenőrző bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során  az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

 

A számvizsgáló és ellenőrző bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A számvizsgáló és ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a számvizsgáló és ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a számvizsgáló és ellenőrző bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a számvizsgáló és ellenőrző bizottság haladéktalanul köteles a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet értesíteni.

A számvizsgáló és ellenőrző bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik. A számvizsgáló és ellenőrző bizottságot a bizottság elnöke írásban hívja össze és köteles közölni a megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat olyan részletességgel, hogy a döntésre jogosultak a kérdésben az álláspontjukat ki tudják alakítani. A számvizsgáló és ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha azon mind a három tag jelen van. A számvizsgáló és ellenőrző bizottság a határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségéve hozza, kivéve, ahol jogszabály ennél magasabb szavazati arányt ír elő.

(5) Az egyesület tagjai közül további tisztségviselőt: gazdasági felelőst és ifjúsági koordinátort választ.

 

(6) Az egyesület tisztségviselői a gazdasági felelős kivételével munkájukat társadalmi megbízatásként látják el, ezért semmilyen juttatást nem kapnak. A gazdasági felelős a munkájáért a közgyűlés által meghatározott díjazásban részesül.

 

8. §.  AZ  EGYESÜLET  GAZDÁLKODÁSA

 

(1) Az egyesületbe tömörült természetes és jogi személyek a társadalom számára hasznos, közérdekű tevékenységet folytatnak. Ennek megfelelően az egyesület működésének anyagi forrásai, gazdálkodásának anyagi alapjai is részint magánszemélyektől, az egyesület tagjaitól, részint társadalmi, állami támogatásokból és egyéb bevételekből származnak. Egyesületünk tagja köteles egyesületünk részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tag által egyesületünk rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Egyesületünk tagja a vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza.

 

(2) A gazdálkodás forrásai:

a.)  A tagsági díjból származó bevételek mértéke: évente 1500 Ft, módja: csekken, átutalással, illetve személyesen készpénzzel május 31-ig.

b.)  Adományok, pályázatok útján szerzett bevételek.

c.)   A megyei, a városi és községi önkormányzatok céltámogatása az egyesület javára.

 

(3) Az egyesület költségei: A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások).

 

(4) Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik a vonatkozó pénzügyi szabályzatok szerint. A gazdálkodásra külön pénzügyi szabályzat szolgál.

 

(5) Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

 

(6) Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért nem felelnek.

 

9. §.  AZ  EGYESÜLET  TÖRVÉNYESSÉGI  FELÜGYELETE

 

Az egyesület székhelye szerint Szekszárdon, a Szekszárdi Törvényszéken keresztül kerül bejegyzésre. A törvényességi ellenőrzést az egyesület működése felett az ügyészség gyakorolja a reá irányadó szabályok szerint.

 

 

 

10. §.  AZ  EGYESÜLET  MEGSZŰNÉSE

 

(1) Az egyesület megszűnik:

a.)  Ha megszűnéséről dönt a közgyűlés

b.)  Megszűnésének megállapításával

c.) Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyonáról – a hitelezők kielégítése után – a közgyűlés dönt az alábbiakban meghatározottak szerint: az állami forrásból származó vagyonrész visszakerül az állam tulajdonába, a fennmaradó rész pedig támogatásként a hasonló honismereti célokért tevékenykedő közhasznú szervezetnek.

 

11. §.  EGYEBEK

A tagokra, a döntéshozó, az ügyvezető szervekre, illetve a tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

A döntést hozó szerv, az ügyvezető szerv és a számvizsgáló és ellenőrző bizottság által hozott határozatban nem vehet részt az,

a.) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b.) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c.) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d.) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e.) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f.) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a.) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b.) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c.) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d.) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéletek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírósági ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselő köteles a vele szemben fennálló kizáró, illetve összeférhetetlenségi okokat haladéktalanul az Elnökséggel közölni.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A számvizsgáló és ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a számvizsgáló és ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Nem lehet a számvizsgáló és ellenőrző  bizottság elnöke vagy tagja, aki

a.) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b.) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c.) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d.) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

12. §.  ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

(1) Az alapszabályzatban és az egyesület egyéb szabályzataiban nem rendezett kérdésekben Ptk. (2013. évi V. tv.) és az Ectv. (2011. évi CLXXV. tv). vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(2) Az egyesület az alakuló közgyűlés óta működik. Az egyesületet a megyei bíróság 60.029/1993/4. sz. végzésével 558. sorszám alatt vette nyilvántartásba.

 

(3) Jelen alapszabályzatot az 1992. november 28-i közgyűlés fogadta el, a 2005. május 27-i és a 2014. május 17-i és a 2014. augusztus 7-i közgyűlés módosította.

 

Szekszárd, 2014. augusztus 7.

Dr. Gesztesi Enikő                                                           Horváth Endréné

elnök                                                                                    titkár