F?menü

Keresés

Belépés



Kezd?oldal Az egyesület története

BEKÖSZÖNT?  SOROK

A TOLNA MEGYEI EGYED ANTAL HONISMERETI EGYESÜLETR?L

 

Honfoglalás, honszerelem, honvéd, honvágy, megannyi kedves ismer?s szavaink.

És honismeret! Otthon ismeret!       Az utca és névadója, a lakóhely jeles szülöttei, szép és fontos építmények, a szokások, viseletek, táncok, dalok, mesék és adomák világa. Írások és fényképek, tárgyak és leírt, elmondott-meghallott szavak. Emlékek a mindennapi munkáról, a munka eszközeir?l, eredményeir?l, ünnepeir?l. A múltról, amelynek ismerete eligazodni segít a jelen mindennapjaiban. Bátorító szó, ha  köznapi igazságok – erkölcsi normák, esztétikai értékek, tárgyi- és szellemi kultúrák – nyomait keressük. Életrevaló tudás! Eleink – közülük pl. Csepregi Béla, Gémes Balázs, K. Balog János, Kolta László, Puskás Attila, Rosner Gyula, Solymár Imre, Sz?ke Sándor, Vadas Ferenc, Vendel-Mohay Lajosné és mások – munkásságának folytatása.

Most, a mozgalommá terebélyesedett hazai honismereti munka fél évszázados történetér?l szóló megemlékezések idején tudjuk; a dolgok nem velünk kezd?dtek. Voltak, akik már korábban ismerték, tanították és m?velték. Egyed Antal (1779-1862) 1829-ben feltett 22 kérdésére adott községi válaszok kincsesbányája lett vármegyénk helytörténeti adatainak csakúgy, mint Hermann Egyed, Kammerer Ern? és Wosinsky Mór munkássága. Itt van pl. Fodor Ferenc, aki 1926-ban adta ki A szül?föld és honismeret könyve cím? munkáját. Szép példa Holub József történész 1936-ban indított sorozata is, Tolna vármegye múltjából címmel. Hankis János 1944-ben megjelent A népm?vel? kis kalauza cím? könyvecskéje szintén helyismereti tudásra buzdít. A háború után Szül?föld címmel készültek leírások településeinkr?l. Ide sorolhatjuk egyesületeink históriáját is, hiszen a 19. század végi múzeum alapítástól a városszépítési törekvéseken át a világháborúk áldozatairól való megemlékezésekig, számos területen vállaltak nemes feladatokat. A honismeretnek története, kutatható múltja van.

Tolna megyében a Hazafias Népfront és a Megyei Levéltár összefogásával, adatgy?jtéssel folytatódott a munka az 1960-as években. Munkabizottság alakult, tanácskoztak, terveket sz?ttek. Megszületett a Tanulmányok Tolna megye történetéb?l cím? sorozat és folytatása, a Levéltári Füzetek. A megyei helytörténeti pályázatra több mint félezer kézirat, tanulmány érkezett az évtizedek alatt. Gy?jteményük ma a helytörténeti kutatás gazdag forrása.

A Tolna Megyei Honismereti Egyesület 1992-ben alakult, 2005-ben közhasznú min?sítést vállalt és céljait – a megye nemzetiségei, kisebbségei felé is fordulva – öt nyelven adta közre. A 19 taggal induló egyesület munkával szerzett tekintélyt a megyében. Tagja az Országos Honismereti Szövetségnek, melynek kitüntetései mellé – Bél Mátyás-díj, Honismereti munkáért Emlékérem, Emléklap elismerés – megalapította a névadója nevét visel? Egyed Antal-díjat. Az egyesületnek ma 22 településen él? 74 személy és 20 pártoló tagja van, a megye 1500 egyesülete közül egyike a kulturális közélet ismert közösségeinek. Munkásságát 2007-ben kitüntetéssel ismerte el a Civil Szervezetek Tolna Megyei Közössége.

Kaczián János

EGYED ANTAL

(1779-1862)

a Tolna Megyei Honismereti Egyesület névadója

A költ?, m?fordító és helytörténész katolikus pap korának m?velt, felvilágosult elméje volt. Is-koláinak javát szül?városában, Székesfehérváron végezte. Pécsen hallgatott bölcseletet, papi hiva-tását is ott kezdte. Virág Benedek korán felfigyelt a minden alkalomkor versírásra kész tanítvá-nyára.

Több szolgálati hely után, 1813-ban Bonyhádra került. Az ott eltöltött tíz év jelent?s hatással volt kés?bbi munkásságára. A Perczel családnál házi tanítóskodó Vörösmarty Mihály id?s barátjaként, el?ször ? egyengette a fiatal költ? útját, majd kés?bb Vörösmarty viszonozta ezt, pap barátja helytörténeti írásainak közre adásával. Egyed megtanult franciául, olaszul és németül. Fordította Horatius ódáit, Ovidius keserveit. Jelent?s érték? helytörténeti cikkei és a megyér?l készült topográfiai leírásai részben a Tudományos Gy?jteményben maradtak fenn. Amikor elköltözött Bonyhádról, Vörösmarty így köszönt el t?le:

„Élj, s mint a lefolyó Duna szüntelen élve hazádnak,

Érdemmel hosszítsd a rövid életüd?t...

Oktass és magyarul terjesszd az Isten igéjét.”

1829-ben vissza került ifjú kori szolgálatának helyére Dunaföldvárra, hol haláláig volt apát-plébános. Irányításával már az elemi iskolában is tanítottak Földváron latint és nagy gondot fordítottak a magyar nyelv oktatására is.

1828/1829-ben egy kérd?ívet állított össze, melyre – feltehet?en Csapó Dániel els? alispán közrem?ködésével – minden település válaszát kérte. A 22 kérdés ”tudós hazánkfia által kiadandó statisztika” céljára készült. A válaszokból 8 mez?város és 54 község jelentése maradt fenn,  helytörténészek kedvelt kincsestáraként. Az egy-egy járás leírásának közlése utáni kiadásra tervezett nagy megyei összefoglalója azonban soha sem készült el. Munkásságát nem csak egy rablótámadás áldozataként bekövetkezett hirtelen halála, hanem több település hiányzó – valószín?leg el sem készült, vagy elkallódott – jelentése akadályozhatta. A megyei levéltárban ?rzött írások felbecsülhetetlen értékét a korát messze megel?z? kérdések és a többségében színes, számos adatot és szép leírást együtt tartalmazó válaszok adják.

Egyed a demográfiai és a tulajdonviszonyokat firtató kérdések mellett pl. azt is tudakolta, hogy az adott település lakói mire emlékeznek lakóhelyük történetéb?l, milyen régi omladékok vannak a határban, mi a lakosok kedvenc eledele, milyen a viseletük, melyek a szokásaik, használnak-e orvosságot, „Mib?l áll a lakosok kedves mulatsága, mib?l  korosoké és mib?l a fiatalságé?” Értékes adatok és válaszok gy?ltek össze arra a kérdésre, hogy az emberek mely szerencsés és szerencsétlen történetekr?l tudnak. „Milyen indulatúak? Szelídek, vagy szilajok, békességesek, vagy pert szeret?k, engedékenyek, vagy makatsosok?”

A tudós pap legtermékenyebb id?szaka az 1830-40-es évek voltak, 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelez? tagjává választották.

A nevéhez f?z?d? dokumentum gy?jtemény a feudális rendszer hanyatlásának és a nemzeti tudat ébredésének id?szakáról szóló tanulságos híradás. Haladó szándéka híven tükrözi korának tö-ekvéseit. Ugyanakkor az összegy?jtött anyag sorsa sem egyetlen példa arra, hogy egy nagy neki-buzdulás miként veszített az erejéb?l. Egyed Antal érdeme a kezdeményezés, a megismerés és a változtatás szándéka. Munkásságával a Tolna megyére vonatkozó helytörténeti ismereteinket gazdagította, tudásával hozzájárult a reformkori Magyarország kérdéseinek megválaszolásához.                                                                                                                                                K. J.

Irodalom:

Egyed Antal: Bonyhád Mez?városának rövid leírása. Tudományos Gy?jtemény, 1823.

Egyed Antal: Nemes Tolna vármegyének topografhiai leírása. Tudományos Gy?jtemény, 1828. VI.

Egyed Antal: Dunaföldvár leírása. Tudományos Gy?jtemény, 1832.

Cserna Anna – Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyér?l 1829.

Tolna Megyei Levéltár Szekszárd, 1986.