Kezdőoldal Kistérségek Bonyhád és környéke „Isten, Haza, Család – Perczel Mór (1811-2011)” - ismertető

„Isten, Haza, Család – Perczel Mór (1811-2011)” - ismertető

„Isten, Haza, Család – Perczel Mór (1811-2011)”

 

A Bonyhádra érkezőket a határban egy Perczel-címeres tábla igazítja el: „A Perczelek városa. Igaz nem él már napjainkban itt egyetlen családtag sem, de a település életében több mint két évszázadig, 1743-tól 1945-ig meghatározó volt a német eredetű, de a reformkorra elmagyarosodó földbirtokos nemesi család. Nyolc kúria, illetve nemesi udvarház, több utcanév (József, Sándor, Ignác, Béla) – amiből ma Perczel Móré maradt meg – utal arra, hogy a község-mezőváros egyik fele, a volt katolikus negyed birtokukban volt. Ipari üzemek (malom, szeszfőzde, zománcgyár), birtoknév (István major) mutatják, hogy a gazdaság életét is formálták. Az elaprózódó nemesi középbirtok a megyei és országos politikában való szerepvállalásra késztette a harmadik-negyedik generáció tagjait. A megyei hivatalok és választott tisztségek (főispán, alispán, főszolgabíró stb.) mellett az ország irányítói (képviselők, miniszterek, kúriai és országgyűlési elnökök) is kerültek ki közülük, így a Perczelek nemcsak a túlnyomórészt németek lakta Völgység, hanem a német–zsidó–magyar mezőváros-nagyközség, Bonyhád szellemi-lelki vezetői voltak.

Perczel Sándor I. és Kajdacsy Erzsébet házasságában a családnak 21 gyermeke volt, Móric a gyerekek sorában hetedikként született 1811. november 11-ikén Bonyhádon és 1899. május 23-án hunyt el szülőhelyén. A bonyhádi Kálvária temetőjében nyugszik. Bonyhád hős fia, Perczel Mór 1848-as honvédtábornok testvérei Miklós, Sándor, Pál, Béla, László és István; oldalági rokonai Oszkár, Antal és Gyula Tolna-Baranya hősei. Ferenc öccse Budavár ostromában hősi halált halt. Perczel Mór és Miklós az ozorai, pákozdi és délvidéki harcokban vezéregyéniségek voltak.

Perczel Mór, 1848 első kinevezett honvédtábornoka, nem volt képzett katona, a forradalmi hadvezérek típusához tartozott. A kezdeményezések, gyors elhatározások embere, vakmerőség és bátorság jellemezte. Váratlan támadásaival nemegyszer meglepte ellenfeleit. Csapatait fel tudta lelkesíteni, a csatákban személyes bátorságával mutatott példát. 24 csatát vívott, ebből csak 6 volt vesztes küzdelem. A legkövetkezetesebb védője a forradalmi vívmányoknak, a 48-as törvényeknek. A táblabírák világában szokatlan radikalizmusa, lobbanékony, rámenős, kíméletlenül szókimondó természete miatt többször ellentétbe került a forradalom és a szabadságharc vezetőivel, Görgeivel, Kossuthtal.

A bicentenáriumi évforduló megünneplése az utókor kötelessége, a Liszt-év számunkra Perczel Mór éve is. Ha híre nem is járta be olyan mértékben Európát, mint a nagy zeneszerzőé, az ozorai, muraközi, délvidéki és alföldi hadjáratai országos ismertséget, emigrációs évei európai hírt hoztak számára. III. Napóleon francia császár és Cavour piemonti miniszterelnök diplomáciájának része volt Perczel Mór megnyerése. Jersey-szigeti tartózkodása alatt Victor Hugo-val került személyes kapcsolatba. Karl Marx az „egyetlen megvesztegethetetlen” forradalmárnak tartotta. 1867-s hazatérése után Deák-párti képviselő. A nagypolitikától való visszavonulása után hexameterekben alkotta meg önéletírását. 1899-ben bekövetkezett halálát követően 110 nemzetközi sajtóorgánum emlékezett meg róla, többségük tisztelettel szólt az életében hőssé vált tábornokról.

Perczel Mór élete összeforrt a független polgári Magyarországért folytatott küzdelemmel. Nem volt tévedhetetlen, követett el hibákat, de a haza függetlenségének, a köznép javának, a polgári haladásnak tántoríthatatlan harcosa volt. Bátorsága és önzetlensége, haladásba vetett hite, szándékai és áldozatos honszeretete ma is példakép előttünk.

Halála után nemcsak szülőhelye tartotta számon, hanem sikeres csatáinak és politizálásának helyszínei is a kultusz megteremtői Zalától Szegedig, Ceglédtől Pesten át Veszprémig. Bonyhádon az 1989-es rendszerváltástól kezdve újra a március 15-kei és október 6-kai rendezvények helyszíne a Kálvárián a tábornok sírhelye. A nevét viselő szakközépiskola születésnapján minden évben a Perczel Napokon ünnepel. Perczel emléktúrát szerveznek évente a helyi turisták. A Völgységi Múzeum Isten, Haza, Család – Perczel Mór (1811-2011) című kiállítása a városi rendezvénysorozat része, amely méltatja az itt született államférfit 200. születésnapján. A kiállítás közvetlen előzményeihez tartozik az 1998/99 évi, a forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját megünneplő Perczel Mór és katonái című időszaki, és ennek részbeni megtartásával készült szerény állandó tárlat, a Perczel Mór Emlékszoba a tábornok szülőházában.